A MALÉV előtt

Nem nehéz eldönteni, hogy a MALÉV-et megelőző történelmi időszakról kerüljön-e fel információ erre a site-ra. Azonban az már igen komoly mérlegelést igényel, hogy mi és milyen terjedelemben történjen. Hol húzzunk határt az időszalagon? Ugyanis már Blériot 1909. októberi magyarországi repülésének is nem kevés hatása volt az itthoni aviatika fejlődésére. Egy ilyen jellegű döntés meghozatala nagy kísértéssel jár, de ugyanakkor óriási fegyelemre van szükség.

A Magyar Légiforgalmi Rt. - Malert - 1922. november 19-én alapították és 1946-ig működott. A trianoni békeszerződést itt most nem megbolygatva, mégis felhívom a figyelmet erre a létrehozás dátumára, hiszen éppen az ezt megelőző napon dőlt el a győztes, szövetséges hatalmak által, hogy Magyarországon egyáltalán lehessen repülni.

A 30-as évek elejéig Mátyásföld volt az a repülőtér, amit be lehetett vonni a nemzetközi légiforgalomba. A fenti kép azért érdekes, mert elárulja, hogy Budaőrsön a MALÉRT HA-JUA lajstromozású Junkers 52/3m tipusú gépét láthatjuk és 1937. június 20. után készült, hiszen ekkor adták át a főváros új nemzetközi légikikötőjét itt. Egyben ez lett a mi rövid történelmi visszatekintőnk kezdete is.

Budaőrsön az átadás idejében akkora hangár állt rendelkezésre, amely akár 10-12 db. Junkers Ju-52 tipusú gép befogadását is lehetővé tette. Méretével, akkoriban Európa legnagyobb hangárai közé sorolódott. image

- 1939-ben a MALERT napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Velencével, Rómával, Milánóval, Béccsel, Salzburggal, Münchennel, Zürich-el, Berlinnel, Krakkóval és Varsóval, valamint másnaponként Belgráddal, Araddal és Bukaresttel. A Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság a bécsi döntések után Kassa, Ungvár, valamint Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városokba indított repülőjáratokat. - (Kepes-Deák - A magyar polgári repülés története)

A repülőterekben jelentős károkat okozó II. világháború nem kímélte a honvédség kötelékébe sorolt, átlastromozott gépeket sem. Gyakorlatilag ezen időszak alatt tönkretette, illetve megsemmisítette a Malert gépparkját, benne az időközben legendássá híresedett Junkers 52/3m gépekkel. (Tante Ju)

A háború után a politikai helyzet gyökeres megváltozásával a szovjet befolyás következtében csak Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság létrehozására volt lehetőség. Az 1945. július 31-én jogutód nélkül megszűnő Malert helyére a Maszovlet lépett. A repülőgépek nélkül maradt Malert megmaradt vagyonát azért átmentették az új társaságba. A jelentős háborús károk ellenére Budaőrs viszonylag jól vészelte át ezt az időszakot, így nem volt nehéz újra indítani a polgári repülést. A Maszovlet alkalmazottainak, mintegy fele a korábbi Malert alkalmazottakból állt, akik jól helytálltak az új körülmények között. Segítségükre voltak a Li-2 tipusú gépekhez küldött szovjet kiképzők. Kezdetben 5 db. 21 személyes DC-3 tipusú gépek mintájára készült Liszunov Li-2 gép érkezett. (HA-LIA - HA-LIE) A vidéki repterek helyreállítását követően megkezdődhetett a belföldi menetrendszerinti járatok beindítása. (Szombathely, Debrecen, Pécs, Miskolc, Nyiregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) 1947. június 19-én elindult az első külföldi menetrendszerinti járat Prágába.

A Maszovlet életében jelentős változást hozott a még 1939-es tervek alapján megkezdett de a háborús károk miatt elhúzódó Ferihegy átadása 1950. május 7-én.

https://kepesrepules.wordpress.com/2016/03/29/a-magyar-kozforgalmi-repules-70-evvel-ezelotti-ujraszervezese-a-maszovlet-megalakulasa/

 

Bázisunk a Budapest Liszt Ferenc International Airport

"A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér ( IATA : BUD , ICAO : LHBP ) Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma meghaladja az évi 10 millió utast. [4]

 

Budapest Liszt Ferenc International Airport

 
image

Ferihegy története

A tervezés és az építkezés első szakasza 1939 és 1944 között

Az új repülőtér építésének terve 1938-ban került napirendre. Három település, Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő repülőtér számára. A légikikötőt vegyesen polgári-katonai-sport hasznosításúnak kívánták kialakítani. A terület északnyugati részére a polgári, délnyugati részére pedig a katonai létesítményeket szánták. Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek.

A pályázat 1939. decemberi eredményhirdetésén ifj. Dávid Károly (1903-1973) terveit találták a legalkalmasabbnak. A tervező, aki a modern magyar építészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, amely felülről stílusosan egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el. A városközponttól 16 km-re fekvő repülőtér megközelítésére egy gyorsforgalmi utat építettek 1940 és 1943 között. A gyorsforgalmi út vége a repülőtér nyugati oldalán húzódó betonúttal csatlakozott a közeli 4-es főközlekedési útba. Ez az út biztosítja még ma is a Budapest Airport közúton való elérhetőségét.

A katonai épületeket 1940-től a polgáriakkal párhuzamosan, de a háborús helyzet miatt valamivel gyorsabb ütemben építették. Az aktív légiforgalom 1943-ban indult meg. A háború alatt a polgári építkezés lelassult, majd 1944 elején teljesen leállt. A háború vége felé a már elkészült, illetve félkész épületek romokban hevertek, vagy súlyosan megsérültek. 1944 végére Budapest – így a repülőtér is – szovjet irányítás alá került.

Az újjáépítés időszaka 1947-1950

1947-ben született meg a döntés, hogy újjáépítik Ferihegyet a polgári repülés számára. A „három éves terv” keretében negyvenmillió forintot szavaztak meg a munkálatokra. Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950 május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) itteni működését.

A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot üzemeltetett, elsősorban Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repült.

A Magyar Légiforgalmi Vállalat, a MALÉV 1954. november 25-i megalakulásakor több tevékenységet is beolvasztottak az új, már csak magyar tulajdonban lévő vállalatba. Ferihegyről az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a MALÉV bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság amely járatot indított Budapestre a KLM holland királyi légitársaság volt 1957-ben. A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időre esett és megkezdődtek a 2500 méteres futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végén elkészült a 3010 méterre meghosszabbított futópálya és a „D” guruló is. ....

(A teljes cikk itt található: http://www.bud.hu/budapest_airport/tenyek_a_repterrol/tortenelem)

Még azelőtt...

250x250 ad

MAEFORT 1920-1921

Az 50 millió korona alaptőkével létrehozott Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság nyilvánosság előtti célja az volt, hogy a háború és a forradalmak által megtépázott magyar repülőflottát és földi infrastruktúrát polgári célra hasznosítsa... tovább

____

Ez is MAEFORT az IHO közreadásában csak kicsit bővebben

Aeroexpress Rt. 1922-1926

1922-1926 között ezen a helyen állt az AEROEXPRESS Rt. légiforgalmi társaság hidroplán állomása. Innen indultak Bécsbe és a Balatonra közlekedő járatok. cikk

A Malert első Fokkerei

Körkép a Malert első 5 1939 előtt érkezett Junkers 52/3m tipusú gépéről

Az első Li-2-esek érkezése (Maszovlet - cikk)

 

Az első magyar Tu154 (Malév - cikk)

 

Néhány nagyobb magyar repülőtér bemutatása az lhsimulations jóvoltából (virtual)